Időnként találkozni olyan munkatársakkal a cégben, természetesen nem Nálatok, meg amúgy is mindig másokról beszélünk 
, akik rendkívül jól meg tudják mutatni azt, amit ők tulajdonképpen meg sem csináltak. A bejegyzés folytatása
Vezetőként, kire szenteljük az amúgy is drága időnket? Gyakran felmerülő kérdés ez. A jól dolgozó, termelő munkatársra, vagy a gyengébben teljesítőre?
Út a pokolba...
Ahhoz, hogy használható választ kapjunk, javaslom lépjünk ki ismét egy rövid időre a cégből, és tegyünk egy kitérőt más területekre. Mit gondolsz, az iskolában a tanárok kivel szoktak többet foglalkozni, a jó vagy a rossz diákkal? Természetesen a rosszal, hiszen neki van szüksége a felzárkózásra! A jó meg amúgy is tanul magától. Ez nagyon humánus magatartásnak tűnik, nem?
Kár, hogy a pokol felé vezető út is jó szándékkal van kikövezve. A bejegyzés folytatása
Hallottál már ilyen vagy ehhez hasonló mondatot? Ne a vállalkozásodra gondolj. Még ne cégezzünk, a magánéletben. Szóval, odafordul a fiú a lányhoz (vagy fordítva), megfogja mindkét kezét, mélyen és könnyesen a szemébe néz, majd azt mondja: -Holnaptól megváltozom, kérlek higgy nekem! És láss csodát, nem változott meg. Éppen ugyanazt a dolgot követte el vagy éppen ugyanazt nem tette meg. A bejegyzés folytatása
Őrült nagy hibát követ el az az vezető, aki elnéző a nem-teljesítést illetően. Nézzük meg miért. Szinte biztos, hogy a legtöbb mai magyar cégvezető egymaga képes annyi dolgot elvégezni, mint a csoport összesen. DE! Mégsem ezért van ebben a feledatkörben. A vezetőnek ugyanis a legfőbb mércéje, hogy képes-e teljesítést elérni a cégben. Ez az egyetlen dolog, amiért ő ott van és csak ez. Néha a legjobb értékesítőt teszik meg értékesítési vezetőnek és nem állja meg a helyét. Pedig ő volt a földkerekség legjobb eladója…
A bejegyzés folytatása
Igen, tudom is, hogy honnan. Megvan! Az autópályák szélén, a hirdetőplakátról olvassák a fejünkre. Mi meg az élet más területein hangoztatjuk. Egyszer egy nagyobb cég vezetője azt mondta nekem: A bejegyzés folytatása
Loading...
