A munka-idő!
A munkaidő elnevezéséből adódóan az az időszak, amit munkával töltünk. Tapasztalataim alapján ezt sokan félreértik, és munkaidőnek gondolják azt az időszakot, amit a munkahelyükön eltöltenek…
Ez nem így van. A munkaidő az az időszak, amit effektív munkával tölt el az ember és ez nem azonos azzal az időmennyiséggel, amennyit a munkahelyén tartózkodik. Sok vállalkozás meghatározza a munkatársai számára, hogy mennyi időt kell a munkahelyen tölteni. Erről természetesen a Munka Törvénykönyve is rendelkezik, ezt magától értetődő módon mi is tiszteletben kell, hogy tartsuk. Viszont, van néhány elvárás a munkatársak felé ezzel a bizonyos munkaidővel kapcsolatban.
Alapvető elvárás az, hogy a munkatársak a munkaidőben termeljenek. Termelés alatt azt a tevékenységet értjük, amely során valamely értékes dolgot állít elő a munkatárs. A számítógépes játék, telefonhívás a rádió kívánságműsorának, saját szobabútor tervezése, a népszerű szappanopera újabb lélegzetelállító fordulatáról szóló eszmecsere mind-mind nagyon fontos dolog és az életünk része, azonban nem a munkaidő része.
Nem szeretném megítélni, hogy a Munka Törvénykönyve jó vagy esetleg nem jó. Egy biztos. A cég akkor működik, ha termelünk, tehát elvégezzük azt az értékes munkát, amire a csoportnak szüksége van. Ha fáradtak vagyunk, akkor pihenni kell, ha viszont kemény feladat áll elő, akkor neki kell állni. Nagyon sok munkatárs tudja, hogy nem munkaidőre kell dolgozni, hanem eredményre.
Megfigyelheted, hogy néhány vezető a cégben esetleg még késő este is dolgozik. Ez az ő döntésük. Eldönthetik, hogy befejezetlen feladatokkal a hátuk mögött hazamennek, vagy inkább lezárnak mindent és nyugodtan élvezik a család örömeit. Vannak bizonyos időszakok a cég életében, amikor feszített munkatempót kíván meg tőlünk a cég, de az biztos, hogy csak akkor őrizhetjük meg a cég nyújtotta biztonságos hátteret, ha mindent elvégeztünk, amit kell.
Ha a szervezet bizonyos részeiben mondjuk a munkaidő 8 órakor kezdődik, akkor ez nem azt jelenti, hogy 8 órára kell beérni. Ez azt jelenti, hogy 8 órától termelni kell. Ha valaki 8 órakor toppan be, akkor nagy valószínűséggel csak 10-15 perccel később lehet számtani rá. Ha a munkaidő 17 óráig tart és valaki 17 órakor kimosakodva áll az ajtóban, hogy induljon, akkor szinte biztos, fél órája nincs a posztján.
Aki ezzel a hozzáállással szeretne helytállni egy csoportban, annak számára még számtalan olyan vállalat van az országban, ahol ezt megteheti…
Loading...
szeptember 29th, 2010 at 22:07
Üdv minden úgynevezett vezetőnek. Én nem vagyok főnök, sem cégtulajdonos csak egy húsvér ember vagy nevezzük melósnak, olyan akit a ti fajtátok nem munkatársként hanem igásbaromként kezeltek. Az alábbiakban leírt elméletekkel semmi gond nem lenne ha a magyar munkahelyek 99%-ban az un. “alkalmazott” vagy “beosztott” nem minimálbérért töltene a szerződésében lefektetett 8 óra helyett 10+ túlórát. Persze, hogy a cég az első. Az emberek magánélete, egyéni problémái, fizikai és lelki egészsége mind eltörpül emellett a fontos tényező mellett. Csakis a termelés, a profit és semmi más. Jól hangzik, én is szeretnék egyszer egy vállalkozást. Talán kicsit másképpen csinálom majd. Mondjuk nem felejtem el a Public Relations könyvekben azokat az oldalakat is elolvasni mely az egészséges vezető és munkatárs kapcsolatról szól. Úgy vettem észre, hogy ez önöknél mintha kimaradt. Ugyanis ebben leíratott más felvilágosult elme által az, hogy a munkaerő megbecsülése olyan plusz amely a munkavállaló számára felér egy 20%-os fizetésemeléssel. Ha a kedves munkavállaló 90 ezer forintért napi 11 órát távol van családjától, szeretteitől és a munkahelyén csak azt kapja, hogy nincsenek megelégedve, többet, jobban kell teljesítenie mert ez kevés. Ha naponta le van hülyézve, mentálisan meg van alázva az az önbecsülésének mélységes zuhanásához vezet. ami azt eredményezi kedves nagyokosok, hogy a munkavállaló azt mondja- Beleszarok én az egészbe, gürcölök itt napi 10 órát, az 1 órás ebédidőmből 20 percet töltök le és kétszer ha kimegyek a mellékhelyiségbe a munkaidőm alatt. Túlórázom szinte minden nap amit persze nem fizetnek ki mert én tehetek róla. Lefosom az egészet és megcsinálgatom amit rám bíznak és több nem érdekel. Eldobom a szerszámot, kikapcsolom a gépet és hazamegyek ha üt az óra. Évek óta ugyanazért a ócska semmitérő összegért gürcöl szerencsétlen pára. Depressziós, családja széthullik mert a stresszt hazaviszi, párkapcsolata megromlik. Önbecsülése a béka segge alatt sincs, hisz soha nem hallotta azt a felettesétől, hogy ön egy hasznos munkaerő, örülünk, hogy cégünk tagja, megvagyunk elégedve teljesítményével és tudjuk, hogy ezért milyen áldozatokat hoz ön. Elárulok valamit, az önök vállalkozása most jól működik, biztosra veszem, hogy dől a lé, de megsúgom, csak 65%-os teljesítményen fut. Talán ha a munkatársak szeretnének bejárni, mosolyogva mennének reggel és távoznának záráskor, jobban menne a munka és szívesebben csinálná ha azt érezné, hogy egy kiszolgáltatott állat vagy robot hanem egy család megbecsült, szeretett tagja. És hoppá mindjárt ugrott a munkakedv, ezzel párhozamosan a munkamorál (mert van miért!!!) és csodák csodájára nő a bevétel, érdekes, nem igaz? Itt nem a fizetésemelésről szól a fáma és nem is arról az 30 perc túlóráról csak egy szóról. Ez a szó a KÖSZÖNÖM. Köszönjétek meg az alkalmazottaknak, a munkatársaknak, a beosztottaknak, hogy egy cég, egy főnök elvárásainak megpróbál megfelelni amellett, hogy éhbérért dolgozik, tűri a naponta többszöri megalázást és semmibevételt, azt, hogy kockáztatja családjának egészséges meglétét.
Persze, hogy nem kötelező az ön utánozhatatlan és egyedülálló cégénél dolgozni. De ez itt 2010 Magyarország. Amíg nincs megfizetve és megbecsülve a munka nem várjatok plusz teljesítményt és elhivatottságot.
Ennyit szerettem volna……….
Ne feledd, csak egy jó szó és nagyobb a profit. Nem olyan nehéz, próbáld ki.
szeptember 10th, 2010 at 07:32
Sziasztok!
Azért azt is látni kell, hogy többféle munka létezik, nem csak termelő. Hiszen mi van a kreativitást igénylő pozíciókkal? Gondolok itt a reklám szakmákra, a művészeti pozíciókra (grafikus, zeneszerző, stb), de akár egy stratégia kidolgozásáért felelős vezető munkája is ilyen lehet. Nem hiszem, hogy nekik 8 órában kellene “kreatívnak lenni”.
Kétféle hozzáállást is el tudok képzelni, ha mondjuk a főnök látja a beosztottját, amint munkaidőben hátradőlve, becsukja a szemét.
1, lógós, aludni akar, nem dolgozik.
2, gondolkodik, kikapcsolja a külvilágot, hogy végiggondolja a következő nagyszerű ötletét.
Ha azt hiszitek, hogy ilyen nem létezik, akkor nézzetek utána, hogy hogyan dolgoznak a google-nél. Ott az is követelmény, hogy a munkaidejének 10%-ában a hobbijával foglalkozzon a dolgozó, hátha abból lesz a következő “világraszóló” ötlet.
Persze az adatrögzítés és a termelés folyamatos munkát igényel.
Még valami. Dolgoztam egy multinál (1000 fő, autóipar), ahol sugdosva mondták a portások, hogy “a vezér sokszor éjjel 2-ig benn van, sokat dolgozik”. Nekik ez pozitív példa volt. Bennem felvet néhány kérdést. Ez már majdnem 24 órás munkavégzés. Vajon hogyan csinálják az Ő főnökei, akik ugye ennél sokkal nagyobb (a világon 15 ilyen vagy ennél nagyobb vállalatot irányítanak), hogy nekik minderre elég a 24 óra? Sőt, nem hiszem, hogy napi 18-20 órát dolgoznának. Vagyis nekem az negatívum, hogy nem tudja a munkát hatékonyan kiadni, ellenőrizni, megkövetelni az eredményeket, és kézben tartani a szálakat. Az időgazdálkodás is lehet egy mérőszám, amely a “hatékony” munkavégzést méri.
Ha már hozzászólás, akkor nem fogom vissza magam, még egy apróság.
A világon piacvezető repülőgépeket gyártó cégnél megcsinálták azt, hogy az üzletágak vezetőit pénteken az ajtóban várták, és azt kérték tőlük, hogy azonnal csomagolják össze az egész családjukat, és irány 2 hét luxus nyaralás egy szigeten. Mindent a cég állt, de azonnal le kellett adni mindenféle kommunikációs eszközt, és nem foglalkozhattak ez idő alatt a területükkel. Az volt a lényeg, hogy akinek a területe nagy bajba került azért, mert a “vezető nélkül megáll az éltet”, azt lapátra is teszik. Hiszen egy vezetőnek nem az a dolga, hogy az operatív feladatokban részt vállaljon, hanem hogy úgy vezesse és irányítsa a saját területét, hogy ott irányt adjon, példát mutasson, ösztönözzön, stb…
Üdv
június 28th, 2010 at 22:29
Egyetértek Józseffel. Szerintem szükséges is, hogy az élet felülírja az elavult szabályokat.A napi nyolc óra munka egy illúzió. Ott, ahol nem ügyelet jellegű munkáról van szó, sokkal hatékonyabb a feladat és eredmény központú munkaszervezés. És még ez is tud hatványozódni, ha nem csak időhöz, hanem helyhez sincs kötve a munka elvégzése. Sokszor a napi nyolc órában végzett munka elvégezhető 2 óra alatt. Jellemzően jobb minőségben, mint amikor nyolc órát vett igénybe.
+1
május 9th, 2010 at 21:06
Szia Pizzamester!
Örömmel tölt el, hogy valaki még rajtam kivűl így gondolkodik.
Ugyanis amikor olvastam az oldalon a hozzászólásokat többnyire a beosztottakat látták bénáknak a vezetők persze…
Pedig szerintem a beosztottak munkája a vezetőt minősíti mert szerintem ha jól dolgozik egy csapat az a vezető érdem nagy részben viszont ha szarul azért is tudni kell vállalni a felelőséget, nem csak mutogatni a beosztottakra, hogy: na látjátok Ő szarta el és én meg mosom kezeimet.
május 6th, 2010 at 22:43
8 órából átlag 5-öt töltenek munkával az emberek, a többi elmegy pisilésre és a többire.
Érdekeltté kell tenni a dolgozókat, hogy ne szükséges rosszként tekintsenek a munkára, hanem hasznos cselekedetként.
Sajnos rengeteg béna, alkalmatlan vezető van, aki nem képes a motiválásra.
május 5th, 2010 at 09:42
Egyetértek Józseffel. Szerintem szükséges is, hogy az élet felülírja az elavult szabályokat.A napi nyolc óra munka egy illúzió. Ott, ahol nem ügyelet jellegű munkáról van szó, sokkal hatékonyabb a feladat és eredmény központú munkaszervezés. És még ez is tud hatványozódni, ha nem csak időhöz, hanem helyhez sincs kötve a munka elvégzése. Sokszor a napi nyolc órában végzett munka elvégezhető 2 óra alatt. Jellemzően jobb minőségben, mint amikor nyolc órát vett igénybe.
május 5th, 2010 at 06:39
A munka törvénykönyvét az élet fogja felülírni.
Aki nem termel, annak nem lesz miből fizetni.
Az hogy van valakinek egy állása,
esetleg ott is van
kitölti a munkaidőt
dolgozik
feladatokat végez
állít elő eredményeket, még egyáltalán nem biztos, hogy elegendő eredményt állít elő, hogy a saját munkahelyét megtarthassa, egyáltalán a munkahely mint cég megmaradhasson.
Tehát aki a vállalkozását meg akarja tartani, annak a munkatársai egyenként is elegendő eredményt kell hogy előállítsanak.
Üdv Tomán József