Azt mondják, hogy az élet akadályok nélkül olyan, mint a halál.Tehát nincs.
Mindazon túl, hogy nekem személy szerint időnként hányingerem van a csapból is ránk ömlő „Gondolkodj pozitívan és megoldódik minden” típusú életigazságoktól, ebben azért lehet valami.
“Meséljen az emberekről a szervezetben, ahonnan éppen ejött,” mondta a vállalat magas rangú vezetője, akit arra kért a management, hogy segítsen kiválasztani egy kulcsfontosságú vezetőt az egyik terület élére.
Egyszer, egy konzulensi beszélgetés során, az ártatlannak tűnő kérdéstől az ügyvezető zavarba jött. A kérdés így hangzott: A bevételeinek hány százaléka származik új, először vásárló ügyfeleitől és mennyi érkezik olyan vevőktől, akik már régebb óta vásárolnak? A vezető még tippelni sem tudott.
Ezt a kisfilmet több mint 10 millió ember látta. Talán mindannyian meghatódtak, mi több, magukba néztek egy pillanatra.
Biztos vagyok benne, hogy közülük mindannyian voltak már ilyen helyzetben, láttak már segítségre szoruló világtalan embert. Sőt, abban is biztos vagyok, hogy ott, abban a szituációban a 99%-a ennek a 10 millió embernek, gondolkodás és zokszó nélkül el is haladt a vak ember mellett.
Na jó, mondhatnánk: de az csak a való világ, kérem szépen, ott nem kell segíteni az elesetteken! A bejegyzés folytatása